A győztes Molnár Miklós gondolatai: "Köszönöm szépen mindenkinek a gratulációt! Nagyon fontos volt nekem ez a verseny, már három héttel a verseny előtt izgultam, hogy kik jönnek el, és kivel kell játszanom azért, hogy nyerjek. :-) Végül a verseny előtti pénteken úgy feküdtem le aludni, hogy jöhet erre a versenyre bárki, akkor is megnyerem. Sikerült.
Köszönöm mindenkinek, aki drukkolt. Életemben nem küzdöttem még ekkorát, mint a döntőben.

Egy "akármilyen" versenyen kikaptam volna, de vasárnap erőt adott az, hogy az Tanbá versenyén játszottam. Bármilyen furán hangzik is, de a döntőben a döntő szettben többször kértem a segítségét, és segített, erőt adott nekem, mert magamtól nem sikerült volna nyernem. Aki látta, az tudja, mekkorát küzdöttem.
Nagyon boldog vagyok, hogy ez a serleg egy éven át az én szobámban fog ragyogni!
Az eredményhírdetésen szerettem volna a fenti gondolataimat néhány szóban elmondani, de a síráson kívül nem nagyon volt erőm másra.
Ezt a győzelmet mindenképpen Nagy Istvánnak ajánlom, mert nagyon sokat köszönhetek Neki, és mert ő is így küzdött volna, ahogy én tettem!"

Nagy István kitüntetése (posztumusz jelleggel): Mór Város Sportjáért, 2007.10.05. - Mór